Gázelegyes példa és megoldása

Nagyon szeretem azokat a feladatokat, melyek során ismeretlen gázelegyet égetünk el levegőben vagy oxigénben, esetleg levegőfeleslegben. Olyan, mint egy jó kis logikai rejtvény, mire a végén kiderül, melyik gázokról is van szó valójában. A KEMA érettségi előkészítőn biztosan oldunk meg majd jó sok ilyet is!

A példánk:

Azonos szénatomszámú alkánból és telített, nyílt láncú diénből álló gázelegyet vizsgálunk.

A gázelegy 10,0 cm3-e vele azonos hőmérsékletű, nyomású és térfogatú hidrogénnel telíthető.

A kiindulási gázelegy nitrogéngázra vonatkoztatott relatív sűrűsége 2,50.

Ha a kiindulási gázelegyet oxigénben dúsított levegőben tökéletesen elégetjük, a forró füstgázban megegyezik a széndioxid, a víz és az oxigén anyagmennyisége, nitrogéntartalma pedig 40,0 térfogat %.

a) Adja meg a kiindulási gázelegy térfogat %-os összetételét!

b) Határozza meg az alkán és a dién molekulaképletét!

c) Az égéshez használt levegő milyen arányban tartalmazta a nitrogént és az oxigént?

 

Megoldás:

Felírjuk, amit tudunk:

Az alkán általános összegképlete: CnH2n+2

A dién általános összegképlete: CnH2n-2

a)

A telítés egyenlete (ugyebár csak a dién telíthető!): CnH2n-2 + 2H2 = CnH2n+2

10 cm3 hidrogén feleannyi, azaz 5 cm3 diénnel reagál, tehát a gázelegy 5 cm3 alkánt és 5 cm3 diént tartalmazott.

Vagyis a gázelegy térfogatszázalékos összetétele: 50% alkán és 50% dién.

b)

A kiindulási gázelegy nitrogéngázra vonatkoztatott relatív sűrűségéből tudunk átlagos moláris tömeget számolni:

\[M_{átlag} = 2,5 \cdot M_{nitrogéngáz} = 2,5 \cdot28 = 70 g/mol\]

Ennek segítségével ki tudjuk számolni a szénatomszámot:

\[70 = 0,5 \cdot M_{alkán} + 0,5 \cdot M_{dién}\]

\[70 = 0,5 \cdot (12n + 2n + 2) + 0,5 \cdot (12n + 2n – 2)\]

\[70 = 0,5 \cdot (14n + 2) + 0,5 \cdot (14n – 2)\]

\[70 = 7n + 1 + 7n – 1\]

\[70 = 14n\]

\[n = 5 \]

Tehát az alkán a pentán, a dién pedig a pentadién.

Molakulaképletek: C5H12 és C5H8.

c)

Nézzük az égés egyenleteit és a reagáló térfogatokat:

C5H12 + 8 O2 = 5 CO2 + 6 H2O

5             40          25           30

C5H8 + 7 O2 = 5 CO2 + 4 H2O

5             35          25            20

összesen a térfogatok:

10           75          50           50

Mivel az égéstermékek között ugyanannyi oxigéngáz is maradt, így 75 cm3 + 50 cm3 O2-t tartalmazott a levegő. Ezen kívül kétszer annyi nitrogéngáz volt, mint oxigéngáz, azaz még 100 cm3 N2-t  tartalmazott a levegő.

100 cm3 N2 : 125 cm3 O2 = 1 : 1,25 = 4 : 5

Ha szeretnéd magabiztosan megoldani ezeket a gázelegyes számolási példákat, jelentkezz most kémia emelt érettségi előkészítő tanfolyamunkra!

Gálné Babos Fruzsi