Fizikai Nobel-díjas nők – Marie Curie
Még manapság is sokan csodálkoznak, ha egy nő a fizikát vagy a matematikát választja foglalkozásának. Kiváltképpen így volt ez az első nő esetében, akit fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak: Marie Curie (1867-1934). Tehetségét és elhivatottságát jellemzi, hogy egy olyan korban vívta ki a legmagasabb tudományos elismerést, ahol a nők még nem is szavazhattak.
Maire Skłodowskaként született az Orosz Birodalomhoz tartozó lengyel fővárosban egy köztiszteletben álló tanár család legfiatalabb lányaként. Ragyogó emlékezőtehetségének és intellektusának köszönhetően már 15 éves korában kiváló eredménnyel leérettségizett a varsói lány gimnáziumban. A család anyagi nehézségei miatt tanulmányait csak 1890-ben folytatta.Először a Varsói Ipari és Mezőgazdasági Múzeum által szervezett kémiai analitikai tanfolyamot végezte el, majd Párizsba költözött, ahol a Sorbonne Természettudományi Karán folytatta tanulmányait. Egyetemi professzorának kutatólaboratóriumában helyezkedett el, ahol megismerkedett későbbi férjével, Pierre Curie-vel. A radioaktivitással kapcsolatos áttörő eredményeket a házaspár közösen érte el.
Marie Curie kutatásai során az uránszurokércből és tobernitből (réz-urán-foszfát) kilépő röntgensugárzást vizsgálta. Kísérleti során arra a megállapításra jutott, hogy az anyag aktivitása a benne található radioaktív atomok számával egyenesen arányos. Az uránszurokérc négyszeresen aktívabb a vegytiszta uránnál, míg a tobernit kétszeresen. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a két ásvány sokkal aktívabb anyagot is kell hogy tartalmazzon, mint csak magát az uránt. Felismerését doktori disszertációjában írta le, melyért 1903-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat. Kutatásait azonban itt nem fejezte be, hiszen az „uránnál radioaktívabb anyag” még csak hipotézis volt. Férjével vegytiszta polóniumot és rádiumot vontak ki uránszurokércből, melynél az előbbi elemet (Po) hazájáról, Lengyelországról nevezte el.
A radioaktivitás káros hatásairól sajnos Marie Curie még nem tudhatott, így nem kellő körültekintéssel végezte a kísérleteit. Köztudott az a tény, hogy polóniummal és rádiummal teli üvegekkel a zsebében sétált. Sajnos majdnem biztos, hogy ez vezetett halálához is: (aplasztikus) vérszegénység. Ma már, hála a Curie házaspárnak is, sokkal többet tudunk a radioaktív sugárzásról, így annak az emberi testre gyakorolt hatásáról is. Ennek ismeretében pedig az illetékes szakemberek megfelelő óvintézkedéseket tudnak hozni, melyek pontos betartásával hasonló helyzetek ma már nem fordulhatnak elő.
„Az életben semmi félelmetes nincsen. Csak meg kell próbálnunk megérteni. Ha többet értenénk belőle, máris nem lenne annyi félnivalónk.”
A KEMA érettségi előkészítő óráin igyekszünk mindenki számára érthetően beszélni a radioaktivitásról, hogy bebizonyítsuk, a radioaktív anyagok használata a mindennapi életben hihetetlen fejlődést okozott és kellő elővigyázatosság mellett, szakszerű alkalmazásuk biztonságos. Jelentkezz még ma, nehogy lemaradj!
Kéri Annamária
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Marie_Curie#Hal%C3%A1la
